Hát ez tényleg! :D Hétfőn történt ugyanis, hogy elmentünk megint day-off-ra! :D Nem sokat kellett rajta veszekedni, hogy hová menjünk (szerencsére azért nincs ebből probléma, nagy az egyetértés). Eheti választásunk a SixFlags-re esett, ami egy kaland/aqua/élménypark, amerikai módra (értsd: ordítozás, őrültségek, adrenalin). Több is van belőle az országban, mi a New Englandi változatot kerestük fel. Öten mentünk, négyen magyarok és egy mexikói srác (Omar).
A reggel úgy indult, hogy én már hajnalban kijelentettem, hogy nem fogok semmire felülni, mert nem szeretnék meghalni (tudom, jó hozzáállása a napnak... :D), ahhoz képest, hogy mi lett belőle nap végére, az megint más kérdés. :D
Fél 11-re érkeztünk meg, szerencsére előre váltott jegyünk volt (a tábor jóvoltából 25$-ért vehettük meg, egyébként 52$ a beugró.). Amúgy sem volt túl nagy a sor szerencsére.
Mikor beléptünk volt egy "húbasszus", és utána még több. A móka elején térképet is kap az ember, hogy ne tévedjen el a park területén (megjegyzem valójában nem sokat ér, viszont szép színes és méretarányos a különböző játékok tekintetében. :P).
A park szinte legelső állomása ez a csoda volt, amit idén adtak át:
A többiek rögtön be is ültek, én nem tudom mégis hogyan gondolták. :P Én mondtam, hogy nem merek, így kivártam velük a sort és végignéztem, ahogy szabadesnek két toronyból, egyszer háttal. :D
Voltak vizes attrakciók is, azokat azért ki mertem próbálni, bár idő szűkében csak oda mentünk, ahová nem volt muszáj a fürdőruhát felölteni. :P Jó vizesek lettünk ennek ellenére.
Ezután már remekül megéheztünk, így kihasználtuk a tábor adta lehetőséget (100$) és kínait ettünk. :D Sokkal, de sokkal finomabb kínai kaját adtak, mint amit otthon ettem eddig (pedig nincs is közelebb nekik Kína, ha-ha). Aztán kis pihenő után (azért mégse jöjjön ki belőlünk a kaja) nekivágtunk az őrületnek.
A térképen három legdurvább csúszdát ki is néztük, mondtam, hogy én biztos fel nem ülök, erre valahogyan mindig bent találtam magam a sorban és úgy, hogy már kattant rajtam a biztonságiöv (amiről teljes meggyőződésem volt, hogy nem biztonságos). Aztán csak túléltem valahogyan mindet, sőt a végén még a szabadesős tornyot is kipróbáltam. Nagyon menő vagyok. :D Muatatok inkább képeket, mert lusta vagyok írni. :P
Mondjuk ezen nem sokat láttok, de ennek a bejárata volt:
Itt lassan felvittek a tetejére és utána ott várattak egy örökkévalóságot (3-4 mp lehetett), utána lezuhantál a mélybe, majd megint fel. :D Menő! Mondjuk nem lehet szerintem sokáig csinálni, mert azért durva. De annyira nem, mint amennyire számítottam. :D (Lehet, hogy már én is ilyen amerikai leszek, aki nem fél semmitől, mert minden fun...)
Az állomások közül ez következett (vagy fordítva, már nem is tudom):
A lila a park legnagyobb hullámvasútja (ennél féltem a legjobban, hogy leesek, mert a vállamnál nem voltam lekötve, mivel nem fordult át a tengelye körül... a logika.):
Nem adják át a képek a teljesn valóságot amúgy, azt tudom, de képzeljétek el, hogy felvisznek jó magasra, aztán hallod, hogy a kerekek lassítanak, lenézel, alattad konkrétan a semmi, vagy éppen más vasak, aztán kezdődik a zuhanás. Nem lehet kibírni sikítás nélkül, én konkrétan végigsikítottam a dolgokat, mert úgy valahogy a feszültség is elment.
Aztán volt a Mind eraser, az meg olyan volt, hogy a lábam alatt nem volt semmi, mert a kör jelentős részét fejjel lefelé töltöttük. Kívülről durvábbnak tűnik, mint mikor benne ül az ember. Az sem segít sokat, hogy miközben sorbanállsz, látod, hogy a többiek hogyan mennek végig. Egy kép erről a menőségről:
Aztán pár kép rólam, hogy mégse legyen dögunalmas a post. :P :D
Amerikaividámparkosbóvlikategória:
Én és a kedves Bizarro:
És a végén még szuperhősökkel is pózoltam, de sajnos nem volt macskanős jelmezük. :P
Legközelebb Boston! Mindenkinek szépséges napot! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése